MCC Budapest Summit on The Economic Consequences of the War
MCC Budapest Summit on The Economic Consequences of the War
A konkrét katonai cselekményeket leszámítva Európa lényegében minden hatását érzi a szomszédjában dúló harcoknak:
- Az orosz-ukrán háború kitörése óta a földgáz ára többszörösére, a 2020. május végi áraknak pedig százszorosára emelkedett.
- Az áram ára a legtöbb európai országban közel tízszerese a két évvel ezelőtti szintnek.
- Az élelmiszerárak növekedése még soha nem volt ilyen drámai mértékű az Európai Unióban.
- Az Európai Központi Bank becslései szerint az Eurozóna GDP-je akár 1 százalékot is csökkenhet a katonai konfliktus miatt.
Az idei MCC Budapest Summit olyan kérdésekre keresi a választ, mint:
- Mire tanít minket a történelem? Milyen tanulságokat lehet levonni a korábbi nagy háborúk alapján?
- Mely országok lesznek a szankciók nyertesei, és melyek a vesztesek?
- Mikor tekinthető sikeresnek egy szankció?
- Miért ilyen magasak az energiaárak? Mennyi ebből a háború és mennyi a szankciók hatása?
- Mire számíthatunk energiaárak tekintetében a jövőben?
- Milyen hatásai lesznek a magas energiaáraknak?
- Meddig emelkedhetnek az élelmiszer-árak?
- Kell-e félnünk élelmiszer-hiánytól?
- Milyen költségei vannak és lesznek a háborúnak?
- Kik fogják a háború költségeit viselni?
Előadók
Acs J. Zoltán, Ph.D. egy villachi menekülttáborban, Ausztriában született 1947-ben magyar szülők gyermekeként, akik a második világháború után menekültek el Magyarországról. 1952-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba a USS General S. D. Sturgis második világháborús csapatszállítóján. Az ohiói Clevelandben nőtt fel, ahol a magyar menekültközösség tagja volt. A Cleveland Állami Egyetem elvégzése után New Yorkba költözött, ahol Ph.D fokozatot szerzett. közgazdaságtanból a New School for Social Research-től. A Schar School of Policy and Government egyetemi professzora, valamint az Egyesült Államok George Mason Egyetem Vállalkozási és Politikai Központjának (CEP) igazgatója. A Pécsi Tudományegyetem Üzleti és Gazdaságtudományi Főiskolájának tagja. Korábban a London School of Economics and Political Science (LSE) menedzsment professzora, valamint a németországi jénai Max Planck Közgazdasági Intézet Vállalkozásfejlesztési és Közpolitikai Csoportjának kutatója volt. Az Egyesült Államok Kisvállalkozási Gazdálkodás (SBA) vezető közgazdászaként dolgozott két amerikai elnök alatt, tudományos munkatárs volt az Egyesült Államok Népszámlálási Irodájánál. A Maryland-i Egyetemen a Center for International Business Education and Research (CIBER) társigazgatója, a Science Center Berlin tudományos munkatársa, a Columbia Egyetem Nyugat-Európa Intézetének tudományos munkatársa és a Kauffman Alapítvány rezidens ösztöndíjasa.
Dr. Bacsa György jogász és közgazdász, diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a budapesti Corvinus Egyetem , valamint a Heidelbergi és az amerikai Duke egyetemeken szerezte.
Jelenleg tőkepiaci és tranzakciós szakember, nagyvállalati vezető.
A Mol-Csoportban a Stratégiai Tevékenységekért és Üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgató, amely terület felelős az M&A projektek irányításáért, vállalati stratégiaalkotási folyamatokért, a projektek értékeléséért, a csoportszintű jogi és compliance feladatok koordinálásáért, kockázati tőkealap-befektetésekért, illetve a vállalati kapcsolatokért, törzskari, szabályozási és belső audit tevékenységekért. 2021 decemberétől a MOL Igazgatóságának tagja.
2003 óta dolgozik a cégcsoportban különböző szakértői, majd vezetői pozíciókban, emellett számos társaság és egyesület vezető testületének tagja.
2013-tól tagja a Budapesti Értéktőzsde Igazgatóságának, emellett a Gran Private Equity Zrt., a Lead Ventures Zrt., a Market Asset Management Zrt. és az Alpac East-West Venture Capital igazgatóságának, illetve befektetési testületeinek.
Tagja a New Yorki-i ügyvédi kamarának, valamint az MKIK választottbírósági jegyzékének is. 2020 óta a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának, 2021-től pedig a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány kuratóriumának, valamint a MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumának tagja.
Bartha Dániel 2014 óta az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Központ elnöke és igazgatója a budapesti non-profit és párton kívüli agytrösztnek.
Dániel demokráciasegélyezési, valamint kül- és biztonságpolitikai múlttal rendelkezik. 2006-tól 2012-ig a Nemzetközi Demokratikus Átmeneti Központban (ICDT) dolgozott különböző pozíciókban, többek között programvezetőként és fejlesztési igazgatóként. A Demokrácia Központ Közalapítványtól, ahol Dániel stratégiai alelnöki posztot töltött be, 2012-ben csatlakozott a pozsonyi székhelyű Közép-Európai Politikai Intézethez (ma GLOBSEC Policy Institute). Ott 2014-ig ügyvezető igazgatóként dolgozott. 2020 és 2022 között a budapesti Equilibrium Intézet külügyi igazgatója volt.
A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett MA diplomát nemzetközi kapcsolatok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD-jelöltje. Bartha Dániel a közép-európai kül- és biztonságpolitika rendszeres előadója és előadója.
Dr. Bauer Bence LL.M. Budapesten szültetett 1979-ben, de több mint 20 évet élt Németországban, ahol jogi egyetemet végzett, s jogi szakvizsgát tett le. Idehaza az Andrássy Egyetemen szerzett posztgraduális képesítést az összehasonlító állam- és jogtudományok területén. 10 évig dolgozott a Konrad-Adenauer-Stiftung kötelékeiben, ahol a magyarországi képviselet projekkoordinátoraként és képviseletvezető-helyetteseként többek között az itthoni képzési programokért, a gyakornok- és ösztöndíjrendszerért, a partnerkapcsolatokért, valamint a politikai beszámolókért és anyagokért felelt. Előtte Brüsszelben első közép-európaiként vezette az Európai Néppárt hallgatói szervezetét (European Democrat Students), a kontinens legnagyobb politikai egyetemista szervezetét, s e kapacitásában tagja volt az EPP politikai közgyűlésének is.
Anton Bendarzsevszkij külpolitikai elemző, újságíró. A Pécsi Tudományegyetemen média és kommunikáció, valamint történelem szakon tanult, emellett az Egyesült Királyságban, a Leicesteri Egyetemen politológiát hallgatott. Hét évig volt a Kitekintő - magyar külpolitikai hírportál vezetője. Ezt követően Anton több mint négy évig a Magyar Nemzeti Bank geopolitikai alapítványának és kutatóintézetének igazgatója volt, majd 2021-2022 között a Duna Intézet kutatási igazgatójaként dolgozott. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Rendszeres jelennek meg írásai az Indexen és a Mandineren, emellett a legtöbb jelentős magyar médiaorgánum rendszeres vendége külpolitikai szakértőként. Anton szakterülete a posztszovjet államok biztonságpolitikája.
Christopher Davis Oroszország és Kelet-Európa gazdaságának tudományos szakértője. Alkalmazott matematikából szerzett diplomát a Harvard Egyetemen (1969) és közgazdaságtanból doktorált a Cambridge-i Egyetemen (1980). Doktori disszertációjának témája Az Szovjet egészségügy gazdaságtana volt. A Birminghami Egyetemen (Orosz és Kelet-európai Tanulmányok Központ) 1978-1991) és az Oxfordi Egyetemen (közgazdasági és országismereti tanulmányok, 1991-2015) töltött be egyetemi oktatói munkakört. 2016 óta az Oxford Institute of Population Ageing kutató professzora.
A Szovjetunió és Oroszország védelmi kiadásaival kapcsolatos kutatásait 1985-ben kezdte meg, miután elnyerte a Ford Foundation posztdoktori ösztöndíját az MIT-n nemzetbiztonság és fegyverzetellenőrzés témakörben, és több mint tizenöt publikációt készített ezen a területen. Legutóbbi védelmi vonatkozású publikációi: Davis, C. (2016) The Ukraine Conflict, Economic-Military Power Balances, and Economic Sanctions, Post-Communist Economies (Az ukrajnai konfliktus, gazdasági-katonai erőegyensúlyok és gazdasági szankciók, posztkommunista gazdaságok) (szabad hozzáférésű) http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14631377.2016.1139301 című folyóiratcikk, valamint a Davis, C. (2019) The Russian Defence Industry, 1980-2025: Systemic Change, Policies, Performance (Az orosz hadiipar 1980-2025: Rendszerszintű változás, politikák, teljesítmény) című könyvfelyezet a The Economics of the Global Defence Industry (A globális hadiipar gazdaságtana) című kötetben. Jelenleg fejezi be a 2016-os PCE-cikkének megbízás alapján frissített változatát, amelynek címe: Economic Aspects of the Ukraine Conflict 2014-2022: Russia's Defence-Industrial Complex, Economic-Military Power Balances, Economic Warfare, and Costs of the War. (Oroszország hadiipari komplexuma, gazdasági-katonai erőegyensúlyok, gazdasági hadviselés és a háború költségei)
Christopher 1974 óta több mint 50 látogatást tett tudományos kutatási céllal a Szovjetunióban és Oroszországban, egy tanévet a Moszkvai Állami Egyetemen töltött posztgraduális hallgatóként, 2013-2021 között pedig két részmunkaidős vezető kutatói állást töltött be moszkvai egyetemeken az egészséggazdaságtan területén.
1976-ban született Budapesten. A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelem és politikaelmélet szakán végzett 2000-ben. 2008-ban védte meg summa cum laude a XX. századi ír nemzeti küzdelmeket feldolgozó doktori disszertációját az ELTE új- és jelenkori egyetemes történelemmel foglalkozó doktori programjában. Egyetemi tanulmányain kívül további tanulmányokat folytatott a biztonságpolitika területén: 1997 és 1998 között részt vett a Manfred Wörner Alapítvány egy éves védelem- és biztonságpolitikai kurzusán, Budapesten. 2004 és 2005 között vett részt Svájcban a Genfi Biztonságipolitikai Központ két féléves nemzetközi biztonságpolitikai képzésén. Kutatási területe és záró dolgozatának témája Európa jövőbeli biztonsági környezete volt. 2006-ban részt vett a Pekingi Nemzetvédelmi Egyetem keleti-ázsiai biztonságról szóló két hónapos képzésén. Biztonságpolitikai tanácsadóként kezdte karrierjét a Miniszterelnöki Hivatal Biztonság- és Védelempolitikai Államtitkárságán 1999-ben. 2002 és 2010 között a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályán dolgozott referensként. 2010-től 2012-ig a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztály főosztályvezetője volt. 2012 és 2014 között Brüsszelben Magyarország NATO Állandó Képviseleténél a Védelempolitikai Részleget vezette. 2014 és 2018 között a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának vezetője volt. 2018-ban jelent meg Máglyatűz című könyve, amely Közép- és Kelet-Európa nemzetiségi és geopolitikai konfliktusait dolgozza fel egy fiktív történet keretében. A könyv további kiadásai 2018 végén és 2019-ben jelentek meg. Gyulai György társszerzőségével szintén 2020-ban jelent meg Napról napra Trianon című könyve. 2018-tól a Mandiner állandó szerzője. 2005-ben és 2009-ben megkapta a Honvédelemért Kitüntető Cím III., majd II. osztályát, 2014-ben pedig a NATO-ban végzett munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök tüntette ki a magyar NATO tagság 15. évfordulója alkalmából. Angolul és franciául beszél.
Gavin Harper segített létrehozni a Birminghami Egyetem Stratégiai Elemek és Kritikus Anyagok Központját, amely az Egyesült Királyság első olyan központja, ami az anyagok kritikusságával kapcsolatos kihívások tanulmányozásával foglalkozik. Jelenleg az UKRI Interdiszciplináris Technológiai Fémek Körkörös Gazdaságának Központjának kutatója, korábban pedig a Faraday Intézet kutatója volt a ReLiB (Lítium-ion akkumulátorok újrahasznosítása és újrafelhasználása) projektjében. A közelmúltban végzett munkák az elektromos járművekben használt anyagok körkörös gazdaságára összpontosultak az „Elektromos járművek lítium-ion akkumulátorainak újrahasznosításával”, amely a természet 150. évfordulója alkalmából, valamint a politikai fórumon az „EU-akkumulátorok globális hatásairól” szóló cikkben jelent meg. Szabályozás”, amely a Science-ben jelenik meg. A Sir John Beddington Egyetem Birminghami Szakpolitikai Bizottságának, a „Technológiai kritikus fémek biztonsága Nagy-Britanniában” biztosa volt, és tagja a Nemzetközi Energiaügynökség Task 40 munkacsoportjának, amely az elektromos járművek kritikus nyersanyagaival foglalkozik. Nemrég írt az "American Affairs" és a "The Conversation" című folyóiratba az ukrajnai orosz háborúnak a kritikus anyagok ellátási láncaira gyakorolt hatásáról és azokról a kihívásokról, amelyeket ez jelent a tiszta innováció számára.
Az MCC Média Iskola vezetője. "Kálnoky, magának újságírónak kellene mennie!” – „Isten őrizz!” Ezt a rövid eszmecserét nyolcadik osztályban folytattam az egyik tanárommal. Végül aztán az újságírás az életemmé vált. Székely apa és sziléziai anya fiaként születtem Németországban 1961-ben. A szüleim néhány évente új országba vagy városba költöztek, így gyermekkoromat Németországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Franciaországban töltöttem, hat különböző városban. Az iskolát Párizsban fejeztem be, Hamburgban politológiát hallgattam (1986-ban diplomáztam), ezt követően csatlakoztam a Die Welt német lap szerkesztőségéhez. Amikor 1989-ben bekövetkezett a rendszerváltozás, magyar gyökereim keletre húztak, és elkezdtem cikkezni Közép-Kelet Európáról. 1993-ban otthagytam felívelő karrieremet a Die Weltnél, és Budapestre jöttem szabadúszónak. Kilenc hónappal később visszacsábítottak, immáron tudósítónak. 2004-ben törökországi és közel-keleti tudósító lettem isztambuli székhellyel, ahonnan 2013-ban tértem vissza. 2015-ben ismételten kiléptem a Die Welt-től, hogy újfent Magyarországon legyek szabadúszó. Noha továbbra is dolgozom nekik, most már párhuzamosan osztrák és svájci orgánumokkal is együttműködöm. Nem tudok írás nélkül élni, és ezt a szenvedélyt a diákjaimmal is szeretném megosztani.
Dr. Kiss Rajmund 2000-ben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg első diplomáját. Ezt követően 2001-ben marketinget és kereskedelmet tanult Stockholmban, majd 2004-ben vállalatvezetési képzési programon vett részt Tokióban. 2006 és 2008 között hazánk legnagyobb ipari csoportja, a Videoton Holding Zrt. üzletfejlesztési igazgatója volt. Diplomata karrierjét Magyarország Szingapúri Nagykövetségén, a Külgazdasági iroda vezető diplomatájaként kezdte 2008-ban. A két ország gazdasági kapcsolatai mellett regionális külgazdasági diplomata feladatot kapott hazánk Indonézia, Malajzia és Fülöp-szigetek gazdasági képviseletére is. Rövid idő alatt megválasztották a szingapúri Európai Kereskedelmi Kamara (EuroCham) elnökségi tagjának, melyet 2008-2011 között töltött be. 2012-2013 között a szingapúri magyar nagykövetségen első beosztotti pozícióban képviselte hazánkat.
Miután 2013-ban visszatért Magyarországra, a Századvég Gazdaságkutató Intézet üzletfejlesztési igazgatójaként helyezkedett el. 2014-ben kinevezték Magyarország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) rendelt Állandó Képviselőjének Genfben, majd 2015-ben nagyköveti rangban részesült. A WTO-ban megválasztották a Bosznia-Hercegovina Csatlakozásáért Felelős Munkacsoport elnökének.
2017-ben Magyarország főtárgyalója volt az Exportfejlesztési Világfórum hazai rendezése érdekében folytatott tárgyalásokon, melyeken hazánk elnyerte a rendezés jogát.
Kiss Rajmund nagykövet tanulmányait tovább folytatta a Harvard Egyetemen, ahol 2013-ban elvégezte a Kennedy School of Government’s Emerging Leaders Executive Programot, valamint 2015-ben a Mastering Trade Policy Executive Programot. Még ugyanebben az évben az Oxfordi Egyetemen posztgraduális nemzetközi gazdasági diplomát, majd 2017-ben MBA diplomát szerzett az Oxfordi Egyetem Said Business School-ján.
Jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének mesteroktatója tárgyalási stratégia és külpolitikai döntéshozatal, gazdaságdiplomácia és üzleti diplomácia tárgyakból.
2020 szeptembere óta a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Iskola óraadója, ahol nemzetközi tárgyalások és külpolitikai döntéshozatal, valamint gazdaság- és üzleti diplomácia tárgyakat oktat. 2021 Februártól az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Diplomáciai Műhelyvezetője.
Professzionális angol nyelvtudása mellett társalgási szinten beszél német és olasz nyelven.
Tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem angol és kommunikáció mesterképzésen, ahol intézményi kommunikációra és public relations-re szakosodtam. Pályámat gazdasági újságíróként lapoknál és kommunikációs ügynökségeknél kezdtem. A 2000-es évek közepén csatlakoztam a Századvég Alapítványhoz, ahol közel tíz évet töltöttem el – kommunikációs szakértőként, kutatóként, később a Századvég Médiaműhely igazgatójaként. Életemnek ebben a szakaszában a kommunikáció elméleti és gyakorlati megközelítéseivel egyaránt volt lehetőségem foglalkozni. Publikáltam, politikusok, szervezetek kommunikációját fejlesztettem, de olyan nagyvállalatok stratégiai kommunikációját is támogattuk kutatásokkal és tanácsadással, mint például a Tesco, a British American Tobacco vagy a Magyar Telekom. Ezt követően karrieremet a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. stratégiai kommunikációért felelős vezetőjeként, majd a Miniszterelnökség politikai főtanácsadójaként folytattam. Ez utóbbi helyen többek között a Budapest Bank, a Magyar Posta, a takarékszövetkezetek, az MFB Csoport vagy a Nemzeti Közművek vállalati kommunikációjának összehangolásáért feleltem. Az MCC-hez már a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-től érkeztem, ahol stratégiai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóként a kommunikációért felelős területet is irányítottam.Az MCC-nél kommunikációs igazgatóként tevékenykedtem, majd a Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője lettem. Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium égisze alatt működő think-tank szervezetek szakmai tevékenységének koordinációjáért, működésük stratégiai szintű összehangolásáért is felel.
Dr. David Laborde Debucquet 2007-ben csatlakozott a washingtoni IFPRI-hez. A Markets, Trade and Institutions Division (Piacok, Kereskedelem és Intézmények részleg) vezető kutatója, valamint az IFPRI makrogazdasági és kereskedelmi témavezetője. Kutatási területei közé tartozik a globalizáció, a nemzetközi kereskedelem, a protekcionizmus mérése és modellezése, a többoldalú és regionális kereskedelmi liberalizáció, valamint különböző környezetvédelmi kérdések (éghajlatváltozás, bioüzemanyagok).
John Laughland filozófiából doktorált az Oxfordi Egyetemen, posztdoktori habilitációt pedig a Paris-Est Egyetemen (Marne-la-Vallée) szerzett. A München-i Egyetemen is tanult. Számos intellektuális történelemről szóló könyv szerzője, nevezetesen a „The Tainted Source: the Undemocratic Origins of the European Idea” (1997) és az „A History of Political Trials from Charles I to Charles Taylor (2016)” címmel. Történelem és politológia oktató a Vendée-i Catholic Institute of Higher Studies-ban (ICES) (Nyugat-Franciaország) és a Lyon-i Nagy Albert Intézetben (IRCOM), korábban pedig több párizsi és római egyetemen is tanított. Munkája nagyrészt a nemzetállam és a nemzetközi intézmények, különösen az EU közötti kapcsolatra összpontosul, és ez arra késztette, hogy intenzíven foglalkozzon az emberjogi jogi esetekkel és a nemzetközi büntetőjoggal kapcsolatos problémákkal. Közép- és Kelet-Európa (, valamint Nyugat-Európa) iránt egész életére kiterjedő érdeklődése okán, tíz éven át egy orosz történész által alapított párizsi agytröszt igazgatója volt, és kontinensszerte a konzervatív értékek tiszteletét hangsúlyozta.
Úgy gondolja, hogy XXI. század legfontosabb feladata, hogy megtaláljuk a harmonikus egyensúlyt az ember által alkotott és a természeti rendszerek közt. Meggyőződése, hogy az előttünk álló évszázad legégetőbb társadalmi, gazdasági és politikai kérdései megoldhatatlanok lesznek a természet és az ember viszonyának újraértelmezése nélkül. Éppen ezért nagyon örül, hogy a Klímapolitikai Intézet igazgatójaként ezzel a kérdéskörrel foglalkozhat.
Corrado Macchiarelli a Nemzeti Gazdasági és Társadalomkutató Intézet (National Institute of Economic and Social Research - NIESR) globális makroökonómiai kutatási vezetője. A londoni Brunel Egyetem docense és a London School of Economics vendégkutatója.
PhD (közgazdász) Tuomas Malinen a GnS Economics, egy helsinki székhelyű makrogazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója, valamint a Helsinki Egyetem közgazdaságtudományi docense. Közgazdaságtant is tanult a New York-i Egyetemen. Malinen professzor 10 évig tanulmányozta a gazdasági válságokat és 15 évig a gazdasági növekedést a tudományos életben. Jelenleg világgazdasági előrejelzésekkel és elemzésekkel látja el a befektetőket és a vállalatokat. A nemzetközi média gyakran interjút készít vele.
Amanda Martinez az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) gazdasági kockázatelemzője, feladata a gazdasági kockázatok és az élelmezésbiztonságra gyakorolt lehetséges hatásukat vizsgáló előretekintő elemzések készítése. Társszerkesztője volt a FAO-WFP Hunger Hotspots Report on Acute Food Insecurity (Az éhínségtől leginkább sújtott térségekről és az akut élelmiszerhiányról) című jelentésének. Korábban két évig dolgozott a WFP nicaraguai szervezeténél, ahol a sebezhetőségi elemzésével és feltérképezésével foglalkozott, az élelmiszerhiány összetett okait kutatta nemzeti és helyi szinten, és részt vett két sürgősségi élelmezésbiztonsági elemzés elkészítésében a 2018-2019-es éghajlati jelenségeket követően. Ezt megelőzően öt évig dolgozott a nicaraguai Pénzügyi és Állami Hitelügyi Minisztériumban, mint költségvetési statisztikai szakértő, ahol részt vett egy pénzügyi programozási modell végrehajtásában, valamint a gazdasági sokkokkal kapcsolatos szakpolitikai feljegyzések elkészítésében. Emellett támogatta a Világbank és az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB) által végzett, Nicaragua államháztartási gazdálkodásának (PEFA) értékeléséről szóló tanulmány véglegesítését. Emellett a szakértőként részt vett többek között a kormány DESA UNDP-vel, IMF-fel, és Világbankkal tartott magas szintű találkozóin.
Amanda 2020-ban elnyerte a brit kormány Chevening-ösztöndíját a London School of Economics and Political Science (LSE) fejlesztésmenedzsment MSc szakán folytatott tanulmányaihoz, ahol kitüntetéssel diplomázott. Az Universidad Centroamericana-n szerzett alapdiplomát alkalmazott közgazdaságtanból és mesterdiplomát alkalmazott közgazdaságtanból
Moldicz Csaba, Ph.D., a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatási igazgatója. Fő kutatási területe az Európai Unió és Kína gazdasági integrációs folyamata, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Vezető szerkesztőként több könyve jelent meg, az Egyesült Államok és Kína európai technológiai versenyéről szóló monográfiája pedig 2020-ban jelent meg a Routledge kiadónál. A Külgazdasági és Külügyi Intézet (Magyarország) és a China-CEE Institute munkatársa. Október 1. óta az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője.
Nagy Márton 2022. májusától a gazdaságfejlesztési miniszter, korábban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt.
Okleveles közgazdász. 1998 - 2000 között az Államadósság Kezelő Központ elemzőjeként kezdte pályafutását, majd 2000 - 2002-ig az ING vezető közgazdászaként tevékenykedett. 2002-ben csatlakozott az MNB csapatához. 2015-től a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöki pozícióját töltötte be. Emellett az MNB Monetáris Tanácsának elnökhelyetteseként, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjaként, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi szakosztályának elnökeként is ellátta feladatait, valamint lektorként és oktatóként is tevékenykedett.
Számos kutatás, elemzés és cikk szerzője. Kutatásai és publikációs területei főként a banki termékek árazására az egészséges hitelezésre fókuszálnak. Szakmai publikációiban a pénzügyi rendszer kihívásait elemzi. A jegybank alelnökeként részt vett többek között a Növekedési Hitelprogram elindításában, a devizahitelek forintosításában, a Növekedési Kötvényprogram életre hívásában.
2014-ben megkapta a Popovics Sándor díjat, amely a feltörekvő, a közgazdaság és a pénzügyek területén kimagasló szakmai munkát nyújtó szakemberek számára adható elismerés.
Dr. Thomas Narbeshuber 1966-ban született Bécsben, Ausztriában. A Bécsi Műszaki Egyetemen tanult kémiát. Miután 1994-ben a hollandiai Twente Egyetemen doktorált, a franciaországi Lyonban, a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) kutatóközpontban végzett posztdoktori munkát. Pályafutását a BASF-nél kezdte több mint 25 évvel ezelőtt. Útja izgalmas volt, sok érdekes kihívást és változatos tapasztalatokat szerzett a BASF nemzetközi határain túl. 2014 óta a BASF Csoport alelnökeként vezeti a BASF közép- és délkelet-európai működését. A BASF-nél betöltött tisztségei mellett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségi tagja, valamint a Német-Magyar és az Amerikai Kereskedelmi Kamara magyarországi EU Green Deal munkacsoportjának vezetője. A Német-Kelet-Európai Gazdasági Egyesület dél-kelet-európai szóvivőjeként tevékenykedik.
Emmet Penney a Grid Brief főszerkesztője, a Compact Magazine közreműködő szerkesztője és a Nuclear Barbarians podcast házigazdája. Chicagóban él.
Olga Pindyuk a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének közgazdásza. Ukrajna és a Független Államok Közössége (FÁK) országos szakértője. Kutatásainak középpontjában a külkereskedelem, különösen a szolgáltatások kereskedelme és a pénzügyi piacok állnak. Korábban tanácsadóként dolgozott a Világbank ukrajnai irodájában és a DFID ukrajnai kereskedelempolitikai projektjében.
Shaun Riordan az Európai Nemzetközi Tanulmányok Intézete (European Institute of International Studies) Diplomácia és Kibertér kutatócsoportjának igazgatója. A Holland Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Netherlands Institute of International Relations - "Clingendael") és a Charhar Intézet (Charhar Institute - Peking) vendégkutatója. Shaun az UNITAR és az UNDP vezető tanácsadója a nyilvános, digitális és kiberdiplomácia területén, és diplomáciai akadémiákon tanított Spanyolországban, Bulgáriában, Örményországban és a Dominikai Köztársaságban. Tanított a madridi Pénzpiacok Intézetében (Financial Markets Institute) is, és a London School of Economics tudományos munkatársa volt.
Shaun korábban brit diplomataként New Yorkban, Tajvanon, Pekingben és Madridban, valamint a londoni Külügyminisztérium terrorizmus elleni, jugoszláviai, ENSZ- és hongkongi osztályán dolgozott. A "The New Diplomacy" (Új Diplomácia)(Polity 2003), az "Adiós a la Diplomacia" (Búcsú a diplomáciától) (Siglo XXI 2005), a "Cyberdiplomacy: Managing Governance and Diplomacy in Cyberspace" (Kiberdiplomácia: A kormányzás és a diplomácia irányítása a kibertérben) (Polity 2019) és "The Geopolitics of Cyberspace" (A kibertér geopolitikája) (Brill 2019) című könyvek szerzője, és számos írást írt a diplomáciáról és a geopolitikáról, valamint ezek kölcsönhatásáról a digitális és más újonnan megjelenő, áttörést hozó technológiákkal (emerging disruptive technologies - EDTs).
Sebestyén Géza korábban a Kodolányi János Főiskola, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója volt. Emellett olyan tisztségeket is betöltött, mint például az OECONOMUS Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, az MKB Kockázati Tőkealapkezelő igazgatósági tagja, vagy a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány tanácsadótestületi tagja. Sebestyén Géza okleveles matematikus és közgazdász, aki vendégoktatóként tanított a német Munich Business School, az azerbajdzsáni tőzsde, a franciaországi ESSCA, a Nemzetközi Bankárképző, a bécsi WU Wien, a Világbank, a révkomáromi Selye János Egyetem (2003-2005) és az ELTE matematikus képzéseinek kurzusain. Doktori fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, kutatási témája a dinamikus sztochasztikus banki eszköz-forrás menedzsment volt. Több angol és magyar nyelvű szakkönyv társszerzője, összesen mintegy 20 tudományos mű kötődik a nevéhez. Rendszeresen jelennek meg tudományos ismeretterjesztő művei a Makronóm hasábjain, de publikált már az Index, a Portfolio és a Növekedés.hu oldalain is.
Howard J. Shatz a RAND Corporation vezető közgazdásza és a Pardee RAND Graduate School professzora. Szakterülete a nemzetközi közgazdaságtan, valamint a közgazdaságtan és a nemzetbiztonság. RAND-kutatásai közé tartozik a gazdasági verseny és az USA szerepe a globális gazdasági rendben; a COVID-19 világjárvány globális gazdasági következményei; nagyhatalmak versenye a Közel-Keleten; a kínai és az orosz gazdaság; a munkaerő-piaci reform Mongóliában; az Iszlám Állam és elődszervezeteinek pénzügyei és gazdálkodása; valamint a kormányok társadalmi-gazdasági stratégiájának kialakítása. 2007 és 2008 között szüneteltette munkáját a RAND-nél, és az amerikai elnök gazdasági tanácsadói testületének vezető közgazdászaként dolgozott. A Harvard Egyetemen közpolitikából doktorált.
Stefan Šipka több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező szakértő az uniós környezetvédelmi politikák területén. Stefan 2018-tól egy brüsszeli székhelyű független agytröszt, a European Policy Centre (EPC) szakpolitikai elemzője. Az EPC „Fenntartható jólétet Európának” programjában dolgozik, környezetvédelmi politikákkal és az erőforrások okosabb felhasználásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Fő munkaterületei az EU körkörös gazdasági menetrendjéhez és a zöld és digitális átállás kettőséhez, valamint a biológiai sokféleséggel, a környezetszennyezés-mentességgel és a fenntartható agrár-élelmiszeriparral kapcsolatos uniós szakpolitikákhoz kapcsolódnak.
Fritz Söllner a németországi Ilmenau Műszaki Egyetem államháztartási tanszékének vezetője. A németországi Bayreuthi Egyetemen dolgozott junior oktatóként, valamint John F. Kennedy kutatói munkatársként a Harvard Egyetemen. Kutatási területe a közgazdasági gondolkodástörténet mellett a környezetgazdaságtan és a migráció gazdaságtana. A legújabb publikációi közé tartozik a Die Geschichte des ökonomischen Denkens (5. kiadás, 2021, Springer-Gabler, Berlin, német nyelvű) c. tankönyv és a Robinson Crusoe használata (és visszaélése) a neoklasszikus közgazdaságtanban (A Political Economy története 48) című tanulmányok (1) ), 2016, 35-64) és A racionális migrációs politika felé (Analysis und Kritik 40(2), 2018, 267-291).
Dr. Szalai Zoltán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója, valamint a Mandiner hetilap lapigazgatója. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Pécsett és Heidelbergben folytatta, német nyelv és irodalom szakos bölcsész és nyelvtanári végzettségét és doktori fokozatát az ELTE-n, az emberi erőforrás tanácsadói mesterszakos diplomáját pedig a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Számos magyar, német és angol nyelvű könyv és tanulmány szerkesztője és szerzője.
Közgazdász, szociológus, a politikatudomány doktora (PhD). A Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője. Karrierje során elemzőként, kormánytisztviselőként és tanárként dolgozott. Elemző pályája során gazdaságpolitikai és közpolitikai elemzéseket készített - többek között a vállalkozásokról, versenyképességről, fejlesztéspolitikáról, regionális politikáról, közpolitikai módszertani kérdésekről. Alapítója a Hétfa Kutatóintézetnek (2009). Ő volt a Jelentés a Magyarországi Kapitalizmus Állapotáról című könyvhöz vezető kutatás (2009) vezetője. Számos, a versenyképességgel, a hazai vállalkozások működésével foglalkozó tudományos közlemény szerzője. Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárként (2018-2020) az Innovációs és Technológiai Minisztérium vállalkozáspolitikai tevékenységét irányította, vezette a kormány kis- és középvállalkozásokat megerősítő stratégiájának kidolgozását. A Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Stratégiai Államtitkárának kabinetfőnökeként (2010-2012) gazdaságpolitikai eredményekkel és versenyképességi programokkal foglalkozott, az adminisztrációcsökkentésre fókuszáló Egyszerű Állam Program kidolgozását vezette. Korábban főosztályvezetőként (2004-2006), referensként (1999-2000) az uniós fejlesztési forrásokra épülő programok kidolgozását támogató elemzéseket készített. A Rajk Szakkollégium állandó tanára, a Széchenyi István Szakkollégium patrónus tanára, többször tanított a Debreceni Közgazdász Szakkollégiumban. Alapítója és főszerkesztője az Összkép Magazinnak. Tanulmányait a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Central European University-n végezte. A Rajk Szakkollégium tagja volt.
2018-tól a Földművelésügyi Minisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára
2012-2018 között a Földművelésügyi Minisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője
2004-től hét éven át a Külügyminisztérium mezőgazdasági diplomatája volt Brüsszelben, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén.
2003-2004 között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megyei Kirendeltségek Koordinációs Osztályának osztályvezetője
EU koordinációs szakember a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban 2000-ben
Dr. Marie-Theres Thiell, aki ma a DialogUngarn üzleti hálózat ügyvezető igazgatója, harminc évet dolgozott az energiaiparban (RWE/innogy), ebből tizenöt évet Kelet-Európában, elsősorban Magyarországon. 2020-ig az innogy SE Kelet-európai hálózatok divízió igazgatósági tagja és személyegyesítésben a Power Supply Budapest és Északkelet-Magyarország igazgatóságának elnöke volt. Jogi doktorátusával jól ismeri a német-magyar gazdasági kapcsolatokat, és kiterjedt hálózattal rendelkezik mindkét ország üzleti életében. Emellett különösen fontos számára az üzleti életben dolgozó nők hálózatépítése, ezért tagja a VdU Landesverband Westfalen és a Nemzetközi Bizottság elnökségének. Emellett kuratóriumi tagja az északkelet-magyarországi Miskolci Egyetem Alapítványának, valamint a budapesti Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségi tagja.
Veszprémy László Bernát 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen történelem szakon, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és a zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó folyóirat munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, 2019-ben a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének kutatója volt. 2018 és 2021 között a Migrációkutató Intézet kutatója, továbbá 2019 és 2021 között a neokohn.hu nevű zsidó hírportál főszerkesztő-helyettese volt. Jelenleg a corvinak.hu főszerkesztője, illetve a Mandiner publicistája.
Eddig négy könyve jelent meg, a Jaffa kiadónál a Gyilkos irodák a magyar holokauszt történetéről és az 1921 a Horthy-rendszer korai történetéről, továbbá a Migráció és antiszemitizmus Nyugaton az MCC Press gondozásában és egy online forráskiadás a cionizmus történetéről.
Prof. Guillaume Vuillemey a párizsi HEC üzleti iskola docense (pénzügyi tanulmányok). Kutatási területe a banki tevékenység, a pénzügyi válságok és a globalizáció. Tudományos cikkeket publikált számos folyóiratban, többek között a Journal of Finance és a Review of Financial Studies című folyóiratokban.
Georg Zachmann a Bruegel – egy brüsszeli székhelyű független gazdasági agytröszt – vezető munkatársa. A Bruegelnél 2009 óta dolgozik energia- és klímapolitikával. 2018 és 2021 között Georg vezette a LowCarbonUkraine projektet, amely támogatta az ukrán kormányt az ambiciózus energia- és klímapolitikák kialakításában és végrehajtásában. Georg A Bruegel előtt Georg a német pénzügyminisztériumban, a berlini Német Gazdaságkutató Intézetben és a párizsi LARSEN energetikai agytrösztben dolgozott. Georg közgazdasági doktori fokozatot szerzett.